|
Balazs, 2008.04.05
Nem tudom, mas hogy van,de nekem a szombat reggeli felkeles nem az eros oldalam. ma reggel megis remenyekkel telve pattantam ki az agybol, meg alvo csaladom mellol, mert ma evezo nap van, megyunk a Koves Korosre!! Egybol lankadt a kedvem, ahogy meglattam, hogy kint zuhog az eso, hat fok van, es kod - tokeletes ido, mar megint igazuk volt a nyavalyas idojos hangyaimnak. Mindegy, mar nincs visszaut, ha nem akarom a napot a szokasos szombati takaritassal tolteni, akkor muszaj menni...
Miutan bepakoltuk a felszerelest, es megittuk a reggeli teat, utnak indultunk harman, Csabi, Lutra es jomagam, remelve, hogy a tett szinhelyen egy kicsit jobb lesz az ido. Meglepoen kis forgalom az E 60 on, , aranylag hamar elertunk az Aranyos volgyebe, megalltunk az elso vizesesnel, hogy Csabi kielegitse nikotin szuksegletet, majd vagtattunk ( kis koltoi tulzassal ) tovabb az aranyos menten felfele.  Kovetkezo megallas mar Albak felett volt, meg akartam keresni az azelott ket hettel elhagyott telefonom. Es mit latok a viz partjan, az egyik fenykepezo helyemen? igaz, hogy csopog a viz belole, de megvan !! Azota is mukodik ( jok ezek a nokiak-reklam helye) .
Az Arieseni-i sipalyanal kicsit furcsan neztek rank, amikor mi nem silecet vittunk, hanem csonakot, mert ott meg javaban sizett a nep, a patak partjan meg felmeteres ho all, ezert volt olyan rettenetesen hideg a viz ket hettel ezelott). MIutan atmentunk a Virtop hagon, ( m) , egyre kellemesebb lett az ido, meg a nap is kisutott idonkent.
Eloszor ........ falu szelen lattuk meg a korost, de ez a latvany hihetetlen volt- kristalytiszta viz, gyonyoru sziklak kozott, nagy hullamok, es - nem volt szemet!!!
Ahogy felfele mentunk, egyre jobb helyeket lattunk, vizlepcsok, vizesesek, zugok..A kornyeken emberekkel csak a La Mama panzional talalkoztunk, na meg azzal a par quados vadallattal, akik a viz partjan igyekeztek otthon le nem vezetett energiajukat szabadon engedni- eleg idegesito, hogy az ember elmegy a termeszet lagy olere vadvizelni, es rre megerkeznek a quadokkal, akkora zajt csapva, mintha a varos belvarosaban lennenk...
Egy gyors kave es szendvicsezes utan kipakoltuk a felszerelest, a zsir uj palava-ba meg be kellett fuzni az uleseket, a bemelegito csonakfelfujas utan a beoltozes, es mar indulasra keszen alltunk a parton, vagyis a vizben, ami messze nem volt olyan hideg, mint az Aranyos (vegul is buvopatakkent tor elo, ertheto, hogy melegebb)
Az elso menetben Lutraval ketten szalltunk csonakba, en voltam a kormanyzo ur, de az elso 100 m utan rajottunk, hogy ez nem az a hely, ahol az elso ember huz, a hatso kormanyoz, itt nagyon ossze kellett dolgozni, mert maskepp egyaltalan nem lehet iranyitani a csonakot.
Egyik zugo a masik utan, meg is kellett alljunk kionteni a vizet a csonakbol, aztan valami egyre erosodo robajlas, hirtelen partraszallas, egy kis nezelodes a vizesesnel, megneztuk merre lehet lemenni, majd irany bele a kozepebe...eleg orditos hely, azert szepen atcsusszantunk rajta . 
Lefele meg egy par helyen kiszalltunk, egy kis piheno meg nezelodes erejeig, de aztan csak ereszkedtunk lefele, mert ez a patak folyamatos orga(ni)zmus, egyik jo hely a masik utan, mire a nagy vizlepcsonel megalltunk szemlelodni, ami azert nekunk egy kicsittul kemeny lett volna, inkabb atemeltuk a csonakot, addigra jo rekedtre orditottuk magunk.
Itt csereltunk Csabival, en atadtam a helyem Lutranak, Csabi ult be elore, en pedig atvettema fenykepesz - sofor szerepet, ami mindig haladatlan dolog, mert ilyenkor engem hibaztatnak, ha pont a legjobb helyeken nem sikerul a kep.
Atoltozes utan gyorsan elore is mentem, hogy a kovetkezo zugonal le tudjam oket kapni,
sikerult is, aztan csak annyit lattam, hogy kozelebbrol megakartak nezni, mennyire hideg a viz, lehet-e benne uszni...
Amikor kimasztak a csonak alol, en mar futottam is ruhastol a vizbe az egyik eluszott evezo utan, mert egyikuknek nem sikerult kezben tartani fordulas kozben . Egy kis barati biztatas utan, ujraindultak, en megintelorevagtattam, de mire fenykepezoallasba jutottam mar csak a felfordulva leuszo csonakot lattam, korulotte sehol egy lelek, nem is hallottam semmit, pedig az elozo borulastol csak vagy 150 m re voltunk...aztan meghallottam Lutrat, ahogy klattyogo cipojeben, csurom vizesen fut lefele az uton a csonak utan.  Ezutan Csabi mar nem volt hajlando tovabb evezni, ugyhogy en ujra beultem evezni,ugyis mindegy volt, hogy az autoban ulok vizes ruhaban, vagy a csonakban vizes neoprenben. A tovabbi resz ugyancsak nagyon vagany volt, meg egy helyen ki kellett vegyuk a csonakot, mert a viszonylag alacsony vizallas miatt nem tudtunk volna a kovek miatt lecsuszni
Furcsa, hogy elmaradt a mashol Romaniaban annyira megszokott dudalas az autosok reszerol, lehet, hogy itt megszokottabb dolog , hogy a vizen leereszkednek.
Miutan megerkeztunk az elore megbeszelt kiszallohelyre, Csabi is utanunk jott az autoval, jol esett egy korty tea meg a csoki, majd osszepakoltunk , es mar neki is vagtunk a hazafele rank varo 250 km nek, aminek meg a gondolata sem esett jol.
A hazafele vezeto ut az Arieseni-ben elfogyasztott pacalleves utan a Csabi megnyugtato horkolasa mellett majd 4 orat tartott
Mindenkinek tudom ajanlani ezt a patakot, az egyik legszebb hely, ahol Romaniaban jartam, igaz, a viz nem amatoroknek valo .
|
