|
Augusztus 24.-én, nyár végi, bizonytalannak mutatkozó időjárásban, vasárnap pakoltunk fel. Indulás előtt Komáéknál. Réka szolgálatának köszönhetően jót kávéztunk. Megindultunk Szolcsva fele, Fehér megye északi határa közelébe, ahova a vízre szállást terveztük. Kék eget nem látni. A fölöttünk végig vonuló felhőzet nem volt túlságosan bizalomgerjesztő, több helyen esett. De mit ad Isten? Fordulat: megérkeztünk Szolcsvára és süt a nap. Elő a fújni valót. Jó kis játszma volt fújdogálni ezeket a csónakokat napsütésben. Megvolt a bemelegítő. Jött a deszert. Evezőkkel fogyasztottuk.
Az Aranyos medrét övező domborzat, növény- és állatvilág a víz csendes, nyugodtabb szakaszain kellő képpen kikapcsoltak és önzetlenül engedték, hogy csodálkozzunk. Nem kellett sokat eveznünk - vagy talán sokat kellett evezni, de ezt az élvezetek kárpótolták – mire elérkeztünk egy kis vízeséshez ahol kikötöttünk. Mindenkinek része lehetett kis mászkálásban, frissülést biztosító zuhanyzásban a hideg vízesés alatt. 
Frissülésre frissülés. Tovább eveztünk. Érdekes volt a sebesebb részeken a nagyobb köveket kerülgetni és megtalálni a megoldást, hogy hogyan juthatunk tovább úgy, hogy a csónak és mi sem sérüljünk. Tanulságos út volt. A vezetőkre mindig kell hallgatni! Figyelem! Balázs szólt, egy szakaszon, hogy jobb, ha kiszállunk itt, mert ha nem akkor nagy valószínűséggel borulunk. Na most mit ad? Magával ragadt a sodrás és alább a vízben egy kidölt fa mártózott, egyik ága kb. fejmagasságban és mi sebességgel közeledtünk. Kénytelen voltam megfogózkodni benne és így rántottam magammal a csónakot is. Ami benne volt úszott, szerencse, hogy Balázs elkapta az evezőket. Nagy élmény volt a faágon csüngeni, érezni, hogy a sodrás a testem magával ragadja és nekem kapaszkodni kell, mert ha nem még érdekesebb lesz. Élveztem a nyújtó tornagyakorlatot. Megoldódott minden, továbbra is gyűltek az élvezetek. Eső nem esett még most sem, néha elborult az ég, néha kisütött a nap. Kellemes. 
Másik extrája az ereszkedésnek az volt, hogy több helyen volt akkora a víz, hogy úszni lehetett. A mélységet aki akarta kihasználta. A parton sziklák is voltak. Profi párosítás volt az, amikor egy olyan helyre kerültünk, ahol a sziklára ki lehetett mászni és mellette mély víz volt. Én ezt is kihasználtam és csobbantam gyorsan 2-t a szikláról.
Hogy milyen élmény, azt sajnos nem tudom itt átadni. Megérkeztünk a célponthoz, kb. 3-4 órát eveztünk és egy csepp eső sem esett. Borultunk, usztunk s élvezkedtünk. Jó volt szárazba öltözni. Összepakoltunk és hazafele indultunk. Mit ad? Hazafele újra esik.
|
